Twitter
Facebook
RSS
Forradalom, forradalom, világforradalom… terjed az éterben egyre jobban, terjed lopva, osonva, kúszva vagy többek által lelkesen, dühödten, hangosan, izzó indulatok gőzében kiáltva. Valakik a háttérben már ezt is eltervezték előre, mint mindig szinte kivétel nélkül minden “forradalmat”, vagy most kivételesen nem? Számomra teljesen mindegy!
Az emberi tudat forradalmának szükségességéről vajon miért nem beszélünk soha? Ameddig ezt nem valósítjuk önmagunkban meg, addig az emberiség örökkön-örökké ugyanazon hibákba fog beleesni, csak koronként annyi különbséggel, hogy mások lesznek az őt körülvevő díszletek.
Ameddig az emberiség zömének alap motivációja az, hogy az egóját vagyontárgyai, a birtokolt javai mennyisége határozza meg, és valódi belső EGY-ÉNiségének megismerése számára teljesen lényegtelen, addig valódi, mélyreható változást várni felesleges.
A világban lévő káosz nem csak néhány szupergazdag és hatalmas ember, és nem csak egy kis réteg műve. Szükséges hozzá a sok “statiszta” aki a darabot eljátssza. Akinek az a játék a jó, hogy neki több a másiknak pedig kevesebb legyen, mert önértékelése ennek a függvénye. Jelenlegi rendszerünk a hiány fenntartásán alapul. Mind fizikai, mind mentális, mind lelki mind szellemi értelemben véve.
Az önzés, mások feletti hatalomvágy, a kapzsiság mind egy dolgot jelent: nem értettük meg önmagunkat és a minket körülvevő világot. A természetben minden az EGYensúlyra törekszik. A természet megértésével nem bíró ember az, aki magát saját léttere fölé helyezve egy olyan hamis tudatállapotban él, melyben nem érzékeli, a természet, vagyis önmaga forrása soha nem győzhető le, és maga a küzdelem is annak a jele, hogy saját magunk helyét még nem értjük meg az Egészben. A széllel szemben vizelünk újra és újra, és csodálkozunk, hogy az eredmény a ruhánkon köt ki. Tényleg ennyire képtelenek vagyunk a változásra, vagy csak egyszerűen félünk attól hogy megforduljunk, félünk hogy őszintén önmagunkba tekintve mit láthatunk a belsőnkben? Úgy látom az emberiség tudatát meghatározó élmény még mindig a FÉL-elem. Nem az EGÉSZség.
Nem állítom azt, hogy világunk állapotában nem meghatározó bizonyos csoportok ténykedése IS. Ők is teremtő tudatú emberek, akik energiáikat egy önző cél érdekében használják fel. Pusztán azt állítom, ha ezen a Földön TÖBB tudatos ember lenne, aki arra törekedne, hogy a másik emberrel békében, harmóniában és valódi megértésben éljen, távol a millió eszme, dogma, vallás stb. és minden emberi elmét az egység megértésétől elszakító elmebörtön sötétségétől, akkor az emberiséget ilyen mértékben, soha többé senki és semmi nem vezethetné ilyen és ehhez hasonló önpusztító ösvényre.
Sokak mondják manapság félve, dühösen vagy reménykedve: összedől a világgazdaság! Forradalom lesz! Hát nem mindegy összedől-e a világgazdaság vagy sem? Ugyanazt az őrületet fogjuk újra és újra felépíteni ha önmagunkat nem értjük meg.
Az élet törvénye egyszerű. Ha megértjük, hogy nem harcolnunk kell ellene, – így egymás ellen – hanem megérjük hogy mi is egy EGYség részeiként ugyanúgy láncszemek vagyunk, akiket valójában emberi mivoltunkban nem vagyonunk mennyisége, hanem tudatunk minősége különböztet EGY-MÁStól meg, akkor ennek a megértése harmóniához vezet. A harmónia pedig békéhez. A béke valódi szeretethez, bőséghez. Ha nem? Akkor nézzünk körbe és ne csodálkozzunk azon amit látunk.
Mikor értjük már meg, hogy jöhet még ezer forradalom, hullhat még milliók vére, de a problémák gyökerét soha nem változtathatja meg. Mert a probléma nem az embert körülvevő Világban keresendő. A probléma a világban maga az EMBER. Nagy szükség van a változásra. A forradalomra. Az emberi tudat forradalmára. Az ébredésre. A tudat ébredésre. A változásra. Önmagunk tudatának megváltoztatására.
Vajon képesek vagyunk a változásra?
Írta: Morgó Sapiens
Did you know that 99.92% of the people trying to earn a living on the Internet are failing miserably?
